CIVIL SZERVEZETEK HAJDÚ-BIHARBAN: TÁRSADALMI ÉRINTETTSÉGI VIZSGÁLATOK ¹ BALASSI FERENC KULTURÁLIS ÉS KÖZÖSSÉGTEREMTŐ EGYESÜLET

Kutatásvezető: Dr. Szabados György adjunktus, elnök ²

A civil szervezetekről általánosságban

A nonprofit szektor a KSH szerint³ a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket foglalja magában, melyek működése nem a megszerezhető profit érdekében, hanem valamely közösség szükségleteinek kielégítése céljából történik ⁴. A nem profitorientált tevékenység, az önkéntes munka segítségével a társadalmi szükségletek, szociális problémák közvetlen kielégítésére, kezelésére nyílik lehetőség. A KSH nemrég publikálta legutóbbi tájékoztatóját, mely a magyarországi nonprofit szervezetek viszonyairól rövid, informatív áttekintést ad. A tájékoztató alapján ⁵ 2010-ben az adatok szerint közel 65 ezer nonprofit szervezet működött Magyarországon. Ezek 4%-a nonprofit gazdasági társaság. A KSH szerint „A nonprofit vállalkozások alapvetően a hazai szolgáltatási szektorban aktív szereplők, a kedvezőbb működési feltételek és a rugalmasabb gazdálkodási lehetőségek kihasználása érdekében számos korábbi nagy állami és önkormányzati intézmény alakult át nonprofit gazdasági társasággá. A más jogi formában működő nonprofitokkal összehasonlítva lényegesen nagyobb az arányuk a gazdaság- és településfejlesztéssel összefüggő tevékenységi területeken, de viszonylag sok társaság van az oktatási, a kulturális és a szociális szférában is”.

Működésük keretéül a nonprofitok döntő része azonban az alapítványokat és az egyesületeket összefoglaló klasszikus civil szervezeti formát választotta², nagyjából egyharmaduk (23 456) klasszikus alapítványi formában, 41 531 pedig társas nonprofit szervezetként⁶ működik. Ezen belül a két legjellegzetesebb forma száma az alapítványok esetében 21 914, és az akkor még létező társadalmi szervezet kategóriába tartozó egyesület esetében pedig 35 042.

A 2010-es adatok szerint az Észak-alföldi régióban a legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó nonprofitok száma, ez a klasszikus civil szervezetek esetén is hasonló, közhasznúsági fokozat szerzése tekintetében az arány ugyanakkor már sokkal kedvezőbb képet mutat. Az új civil törvény a közhasznúsági fokozatok kérdését is érinti, a jelenlegi feltételezéseink alapján 2013-tól már csökkenés várható a szervezetek számában⁷.

A megyei Törvényszék saját, publikus nyilvántartást is fenntart, meglátásunk, hogy adatai áttekinthetősége nem egyszerű⁸. A kereső kategóriáit rögzítve (bejegyzett, bejelentés alapján módosított és jogerős határozat alapján módosított) 2012. október 18-án 3508 szervezet szerepel a névjegyzékben. Hozzátesszük, hogy a törvényszéki publikus adatok csak a számot adják meg, egy valószínűségi mintavételhez szükséges további adatokat nem, ehhez további szűkítés kell, ami torzít és számbeli csökkenést is okoz. A valós aktivitás ennek töredékére tehető, ennek egy további jelzőszáma a 2003 óta működő NCA aktivitás, ahol a legutóbbi nyilvántartás szerint ⁹ az Észak-alföldi Régió működési pályázatára benyújtott pályázatok száma 1472 (ebből 1378 szervezet pályázata érvényes), ennek tehát nagyjából harmada esne minden megyére, mely a megyei aktivitásnak akár jelzőszáma is lehetne.

2011-ben egy, a civil szervezetek vezetési viszonyait vizsgáló kismintás felmérést indítottunk el, a felmérés a szervezetek elérhetőségével (így aktivitásával) kapcsolatosan is szolgáltatott adatokat. A valószínűségi mintavételű vizsgálat (K-szempontú szisztematikus a bírósági nyilvántartást figyelembe véve) alapján megállapítható, hogy az eredeti címen kiválasztott szervezetek csupán 31%-a volt megtalálható. Az 1-3 pótcímen a szervezetek 42 %-a adott választ. Tehát a 0-3 címeken a felvételezett kérdőívek 73%-a készült. Ezek alapján elmondható, hogy eredményünk szerint a valójában működő bejegyzett civil szervezetek száma jóval alacsonyabb a törvényszék adatainál ¹⁰.

Civil szervezetek elérhetősége és aktivitása (2011)

Noha a KSH gyűjt adatokat a civilek gazdasági aktivitásával kapcsolatosan (Statisztikai jelentés a nonprofit szervezetek tevékenységéről-1156-os nyomtatvány), meglehetősen összetett a kép a nonprofit és ezen belül a civil szervezetek gazdasági aktivitásáról. A KSH olyan kategóriákat alkalmaz, mint kiadásai, bevételei vannak; pénzt gyűjt-nincs kiadása; tartalékából él-csak kiadása van; valamint pénz nélkül működik. Az egy alapítványra jutó átlagos bevétel 8,9 millió Ft, az egy egyesületre jutó bevétel 6,4 millió Ft¹¹. Regionális eloszlásukat tekintve a Közép-magyarországi régió az, ahol az arányuk több, mint 30%, nagyjából minden régióra ezen kívül a teljes populáció 10%-a jut⁵.

Az első, nem reprezentatív, civil szervezeti vezetők körében folytatott vizsgálatom¹² már szolgáltatott adatokat a szervezetek aktivitásával kapcsolatosan. A közel száz, civil szervezeti vezetőt magába foglaló felmérés a szervezetek közötti különbségekre utal. Éves működésüket vizsgálva elmondható, hogy a válaszadók által képviselt szervezetek negyede kevesebb, mint évi 200 ezer Ft bevétellel rendelkezik. 10%-uk 200 és 500 ezer forint közötti bevételre tesz szert évente, 11%-uk 500 ezer és 1 millió Ft közötti, 30%-uk 1 és 5 millió Ft közötti, 23%-uk pedig 5 millió Ft fölötti bevétellel gazdálkodik.

A szektor finanszírozásában az állami támogatások szerepe jelentős, a bevételek több mint kétötöde e forrásból származott, írja a KSH tájékoztató, hozzátéve, hogy ez az arány négy régióban, köztük az Észak-Alföldön is jelentősebb az átlagosnál⁴. A klasszikus civilek 34%-a részesül állami támogatásban. Vizsgálatunk során a válaszadók a szervezetek legalapvetőbb bevételszerzési formájaként a pályázatokat jelölték meg, mintegy felük tagdíjak megállapításával szerez bevételt. A saját tevékenység bevétele, az adományok szerepe valamint az SZJA 1%-ok megszerzésére törekvés aránya nagyjából azonos, a szervezetek valamivel kevesebb, mint fele szerez ilyen módon bevételt.

A szervezetek működése és sikeressége szoros összefüggésben van az anyagi források elérésével, ez pedig szintén szoros kapcsolatban van a szervezet emberi erőforrás kapacitásával, legyen az foglalkoztatott vagy önkéntes jellegű. A nonprofit szektor egészében ¹³ 2009 és 2010 között 9,2 százalékkal növekedett a szektorban munkát vállalók száma (több, mint 143 ezer). A számított főállású foglalkoztatottak közel 70 százaléka a nonprofit vállalkozásoknál, 13, illetve 12 százaléka egyesületeknél, valamint magán- és közalapítványoknál dolgozott. A klasszikus civil szervezeteknél foglalkoztatottak részesedése a KSH által nyilvántartott szektor egészéhez képest kevesebb, mint 30%, 2/3-a teljes munkaidőben foglalkoztatott, keresetük a nemzetgazdasági átlaghoz mérten átlagosan 20%-al kevesebb. A saját vizsgálat azt mutatta, hogy a szervezeti válaszadók többsége (95%) olyan szervezetnél aktív, ahol nincs, vagy 10 fő alatti a foglalkoztatottak száma. Az adatbázis részletesen áttekintve igazából alig volt található olyan szervezet, ahol bejelentett foglalkoztatott dolgozik, a szervezeteknél a végzett munka alapvetően önkéntességen alapul.

A humán erőforrás ellátottságot tekintve a hivatalos adatok szerint elmondható, hogy a nonprofit szektor tevékenységében 2010-ben közel 420 ezer önkéntes vett részt, akik zömmel a kultúra, a sport, a szabadidő, hobbi, a szociális ellátás, a közbiztonság védelme és a többcélú adományosztás területén működő szervezetek munkáját segítették. A foglalkoztatottal nem rendelkező szervezetek között az átlagosnál gyakoribb az önkéntes segítők munkájának igénybevétele. Amekkora a hátrány a foglalkoztatottak esetében, annál jelentősebb az önkéntes aktivitás a klasszikus civileknél, az egyesületeknél és magánalapítványoknál tevékenykedett az önkéntesek több mint 94 százaléka. 2009-es adatom ezzel szoros összefüggést mutatott, a felmért szervezetek között a megkérdezettek szerint alig van olyan, ahol ne lenne önkéntes, csupán két fő nyilatkozott önkéntesek hiányáról. Több mint 50% számolt be arról, hogy a szervezeti munkát kevesebb, mint 10 fő önkéntes segíti, 31% arról, hogy 11 és 50 fő közötti önkéntes aktív, 13%- pedig arról, hogy több mint 51 fő önkéntes aktív a szervezetnél. Nem igazán dinamikusan erősödő tevékenység az önkéntesség, a KSH legutóbbi adatai szerint majd 20%-al csökkent a számuk az előző évhez képest, 2010-re újabb 10 ezerrel. 2011 az önkéntesség európai éve volt, ennek érvényesítését kormányhatározat is rögzítette (1270/2010). A civil szervezetek és az önkéntesség közötti párhuzam több formában is kifejeződik: a szervezetek létrehozása ezen alapul, szervezeti sajátosságaik miatt egyszerű tevékenységükhöz csatlakozni, maguk a szervezetek többsége is erősen támogatja ezt a fajta szerepvállalást, a civilek célja és az önkéntesek szándékai szorosan összefügghetnek. Korábbi, hajdú-bihari megyei civilek körében végzett felmérésem ugyanakkor azt mutatja, hogy a szervezetek többsége jó civil, viszont kevésbé jó gazda, a szervezetek menedzselése több ponton is problémás.

¹Az érintettségi vizsgálatok a NEA támogatásából valósulnak meg.

²Elnök: Balassi Ferenc Kulturális és Közösségteremtő Egyesület. Adjunktus: Debreceni Egyetem AGTC Vezetés és Szervezéstudományi Intézet. A vizsgálatokhoz önkéntes segítséget nyújtott Pierog Anita PhD hallgató és Csernyi Anita egyetemi hallgató, a szakmai munkákban mellettem részt vett Dr. Juhász Csilla docens és Prof. Dr. Berde Csaba intézetvezető.

³http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/nonprofitregio.pdf (2012.10.16)

⁴Azaz a működés elsősorban nem a profitszerzésről szól, ám a gazdasági tevékenységek szükségességét senki sem kérdőjelezi meg, ez több szervezet esetében is igen jelentős bevételi forrás

⁵http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit.pdf (2012.10.17).

⁶http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg004.html (2012.09.06.)

⁷ Ezzel kapcsolatos saját adatra rövidesen visszatérünk

⁸A kereső nem mindig biztosítja részleteiben a releváns adatbázist. Egy általunk 2009-ben alapított egyesület 3697-es nyilvántartási számmal került bejegyzésre, a bejegyzési szám azonban csak nyilvántartásra és nem működésre utal, mivel a bíróság felé a civileknek mindezidáig semmiféle beszámolási kötelezettsége nem volt. Ez most az új civil törvénnyel megváltozott. A legfrissebb tájékoztatás szerint 2013. januárjától az elektronikus nyilvántartás már többlet információval szolgálhat.

⁹http://www.nca.hu/?page=news/details&hir_id=665(2011.11.14)

¹⁰Ezzel kapcsolatos részletekkel elsősorban Pierog Anita foglalkozott.

¹¹ Ez az adatok egyenletes eloszlásával kapcsolatosan erősek a kételyek. Már korábbi felmérésünk is utalt a szféra erős gazdasági polarizáltságára.

¹² 2009-es kutatás, a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány támogatásával valósult meg.

¹³ http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit10.pdf(2012.10.18)