„Az érintettségi vizsgálat a NEA támogatásából valósult meg”

Civil érintettségi vizsgálatok

A nonprofit szektorban a legutóbbi KSH tájékoztató alapján 2010-ben mintegy 65 ezer szervezet működött Magyarországon. Nagyjából egyharmaduk (21 914) klasszikus alapítványi formában, 35 042 pedig egyesületként. Ez az adat a KSH eredményeit tükrözi, nehéz azonban a valós civil aktivitást megbecsülni. Egy 2009-ben alapított egyesület 3697-es nyilvántartási számmal került bejegyzésre Hajdú-Biharban, a bejegyzési szám azonban csak nyilvántartásra és nem működésre utal, mivel a bíróság felé a civileknek mindezidáig semmiféle beszámolási kötelezettsége nem volt. A kereső kategóriáit rögzítve (bejegyzett, bejelentés alapján módosított és jogerős határozat alapján módosított) 2012. március 5-én 3456 szervezet szerepel a névjegyzékben (Hajdú-Biharban). A valós aktivitás ennek töredékére tehető, ennek egy további jelzőszáma a 2003 óta működő NCA aktivitás, ahol a legutóbbi nyilvántartás szerint (2011.11.14) az Észak-alföldi Régió működési pályázatára benyújtott pályázatok száma 1472. Az alap nyilvántartási adatok mellett a civilek tevékenységére vonatkozóan elsősorban a KSH szolgáltat adatokat, a legfontosabb kategóriák a méret és szerkezet, gazdasági háttér, humán erőforrás, és ha a szektor jelentőségéről szó esik, elsősorban e két utóbbival szokták indokolni a civil szervezetek jelentőségét.

Meglátásunk, hogy ezekkel az adatokkal le lehet írni és be lehet mutatni a szektor aktivitását, azonban kérdéses, hogy valós szerepük kimerül-e két kategória értelmezésében. Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon milyen szerepet játszanak a társadalmi feladatok ellátásában, milyen szerepet vállalnak az emberek életében? Hány emberhez jut el tevékenységük, életük milyen területén és milyen mélységben? Mennyire érintik a tevékenységükkel a mai magyar társadalmat? Ezekre az adatokra választ adhat az általunk civil érintettségként definiált fogalom bevezetése és vizsgálata.

A magyar társadalom civil érintettségének meghatározása és bemutatása komplex feladat. A kutatás célja alapvetően az, hogy felderítsük minden, a civil szféra és a társadalom bármilyen módon történő kapcsolódását, összefüggés rendszerét, azaz a civil szférával bármilyen módon kapcsolatba került társadalmi egységek, esetleg formációk, csoportok véleményét a szféra az ő mindennapi életükben (munka, szabadidő, stb.) betöltött szerepéről, továbbá arról, hogy a népesség csoportjai milyen lehetséges formákban és milyen mélységekben kötődnek a civil szférához. Az érintettségi vizsgálatokat a 2012. évi Nemzeti Együttműködési Alap szakmai pályázatának támogatásával végezzük. A kutatáshoz szakmai alapokat és előzményeket jelent Dr. Kovách Imre munkássága, aki úttörőnek tekinthető az érintettséggel kapcsolatos kutatások terén, hiszen többek között a 2010-ben készült MTA doktori értekezésében külön tárgyalja a magyar társadalom agrár-érintettségének kérdését, emellett az ezt megelőző években, számos tanulmány és publikáció keretein belül részletesen foglalkozott a problémával. A kutatás már 2012. nyarán elkezdődött. Az érintettség módszertanának kérdését a kutatás folyamán több oldalról közelítjük meg. Nyilvánvaló, hogy az érintettség több szempontból is vizsgálható, ezzel kapcsolatosan lehet véleménye maguknak a civil szervezeteknek, maguknak a tevékenység által feltehetően érintetteknek- a felmérendő célcsoportnak. A program remek kiindulási alapot ad a háromszögelésre, így feltehetőleg a program befejeztével más célcsoportokat is megpróbálunk kutatásunkkal elérni.

Lehetővé válik a civil szervezetek tevékenységének egy másik oldalról történő megközelítése, nem a szervezetek, hanem a társadalmi szükségletekben kielégítésében betöltött szerep, valós szerep és érintettség, a társadalmi feladatok ellátása tekintetében. Az eredmény tehát nem szervezet, hanem a társadalmi feladat ellátás, társadalmi fontosság tekintetében lényeges, mint ahogyan azok céljaik és tevékenységeik is alapvetően ezzel vannak összefüggésben.

1. Kutatási eredmények
2. A civil szervezetekről általánosságban
3. A civil érintettség kérdései
4. Az érintettség két oldala