CIVIL SZERVEZETEK HAJDÚ-BIHARBAN: TÁRSADALMI ÉRINTETTSÉGI VIZSGÁLATOK ¹
BALASSI FERENC KULTURÁLIS ÉS KÖZÖSSÉGTEREMTŐ EGYESÜLET

Kutatásvezető: Dr. Szabados György adjunktus, elnök ²

A civil érintettség kérdése.

Valószínű, hogy ezekkel az adatokkal le lehet írni és be lehet mutatni a szektor aktivitását, azonban kérdéses, hogy valós szerepük kimerül-e két kategória értelmezésében. Ha arra gondolunk, hogy a nagyjából 60 ezer civil szervezet jelentősége mekkora, ezek szerint ki kellene merüljön abban, hogy mennyi a bevétele-kiadása, gazdasági kapacitása és mennyi tag, önkéntes dolgozik a szervezeti célok megvalósítása érdekében. Csakhogy a civil szervezetek javarésze nem pusztán a szervezeti tagok érdekeit kívánja támogatni, hanem az oly sokszor említett társadalmi felelősségvállalás aktív szereplői is, tevékenységük révén tisztább a környezetünk, többen és jobban tanulhatunk, egészségesebben élhetünk vagy épp jobb nemzetközi kapcsolatokra tehetünk szert. Tehát a valójában konkrétan leírható szervezetek egy nagyobb társadalmi bázis érdekei végett működnek, a társadalom, az ország életkörülményeinek, létfeltételeinek javításán dolgoznak. Ugyanakkor nem igazán található becslés sem arra vonatkozóan, hogy valójában mekkora az a társadalmi bázis, melyet tevékenységük érint és arra sem, hogy az milyen területeken jelentkezik.

Talán a legegyszerűbb megközelítés az, ha megtekintjük, hogy milyen területen aktívak a civil szervezetek, ehhez a KSH osztályozása ad lehetőséget. ³ Ezek nyilván a legfontosabb tevékenységeik alapján készültek, ám igen sok civil szervezet számos területen aktív, nem csupán egy tevékenységben érdekelt.

A KSH tevékenységi kategóriái ⁴
• Kultúra
• Vallás
• Sport
• Szabadidő, hobbi
• Oktatás
• Kutatás
• Egészségügy
• Szociális ellátás
• Polgárvédelem, tűzoltás
• Környezetvédelem
• Településfejlesztés
• Gazdaságfejlesztés
• Jogvédelem
• Közbiztonság védelme
• Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek
• Nemzetközi kapcsolatok
• Szakmai, gazdasági
• érdekképviselet
• Politika

Ez a nomenklatúra messze nem lehet teljes, maga a törvény sem határozza meg azokat a tevékenységeket, melyeket egy szervezet végezhet, az új törvény pedig a közhasznúság feladataival immár tételesen sem foglalkozik, csupán közfeladatként való kapcsolódását említi. Véleményünk szerint lehet tehát egy rövidebb, átfogóbb csoportosítást összeállítani, mely másféleképp, érintettségi alapon közelíti meg a tevékenységeket.

Jogosan merül fel tehát a megismerés igénye, hogy vajon milyen szerepet játszanak a civil szervezetek társadalmi feladatok ellátásában, milyen szerepet vállalnak az emberek életében? Hány emberhez jut el tevékenységük, életük milyen területén és milyen mélységben? Mennyire érintik a tevékenységükkel a mai magyar társadalmat? Tételezzük fel azt, hogy az utca hétköznapi emberét megkérdezzük azzal kapcsolatosan, hogy mit tud a civil szervezetekről. Igen valószínű, hogy a KSH által szolgáltatott adatok számára valójában nem mondanak semmit, feltehetőleg hidegen hagyja, hogy mennyi azok éves bevétele vagy emberi erőforrás kapacitása, és csak abban az esetben nem, ha ő maga is tag vagy önkéntes, vagy egyéb módon részt vesz a szervezet működésében. A hétköznapi embert az fogja foglalkoztatni, hogy vajon őt mennyire érinti a civil szervezete működése. Miféle közöm van hozzájuk? Egyfajta outsider effektus jellemzi vagy épp ellenkezőleg, ő maga is szerepet vállal azok működtetésében. A kettő között nyilván sok átmeneti fokozta van, de valójában nem kerülhető meg az a tény, hogy válaszadónkban az fog elsőként felmerülni, hogy valójában mi közöm is van hozzájuk. Ezekre az adatokra választ adhat az általunk civil érintettségként definiált fogalom bevezetése és vizsgálata.. A fogalom maga összetett, és több oldala van. A civil érintettség általánosságban azt jelenti, hogy milyen összefüggés jellemzi a civil szervezeti szférát és az embereket - milyen a civil szervezetek hatása az emberekre.

Részleteiben az azt jelenti, hogy a civil szféra a társadalom elemi egységeinek életét tekintve:
• mit jelent a civil szervezet
• milyen a civil szervezetekkel kapcsolatos társadalmi intenzitás
• milyen összefüggés van a civil szervezetek és a társadalom, az élet javítása között
• milyen az érintettség mélysége
• milyen területeken érintett
• milyen erősségű a civil szervezetek hatása

A vizsgálati kategóriák közül az érintettség mélysége és az érintettségi területeke a két legfontosabb kategória.

Az érintettségi területek vizsgálata viszonylag összetett, nem egyszerű, hiszen a civil szervezetek tevékenysége szerteágazó, az új civil törvény módosította a közhasznúsággal összefüggésben lévő közfeladatokat, valamint az sem mindig egyértelmű, hogy a szervezetek megközelítésében valójában a vállalt feladatok közül melyeket végzik ténylegesen-rendszeresen. Az érintettségi területek feltárásakor a KSH tevékenységi kategóriákból indultunk ki, azt ugyanakkor módosítottuk, némely kategóriát összevontunk, újakat is megjelenítettünk. A tevékenységek összevonása révén az érintettségi területek az alábbiak.

• A munkával kapcsolatos viszonyokat(pl. munkahelyet teremt, foglalkoztat) vagy/és az emberek megélhetésének, anyagi boldogulásának javítása érinti (pl.adomány)
• Az emberek egészségének megőrzését, javítását érinti
• Az emberek kulturális életét, az oktatást, az emberek gondolkodását, hitéletét, szabadidejének eltöltését, sportot érinti
• Az emberek életkörnyezetét, annak javítását, fejlesztését érinti
• Az emberek érdekeinek érvényesítését érinti
• Az embereket érinti, de nem a fenti területeken
• Nem elsősorban az emberekre, nem a társadalomra irányul a tevékenység
• Nincs érintettség

Érdekes módon a legelső változónk, az emberek munkával kapcsolatos viszonyainak és a megélhetésének, anyagi boldogulásának kérdése nem igazán határozottan jelenik meg a KSH nomenklatúrában. Ibrahim-Hulme⁵ szerint egyre jelentősebb a figyelem a szegénység és nyomor csökkentése irányában, és felmerül a kérdés, hogy a civilek miért feministák vagy épp környezetvédők, és miért nem szegénységcsökkentők?A civileknek ugyanis kulcszerepe kellene lennie az ilyen ügyek pártolásában, az ilyen ügyekben való részvételben és a fenntartható szegénységcsökkentés elősegítésében.

Az érintettség mélysége tekintetében véleményünk szerint főként az alábbi kategóriák definiálhatók:
• A foglalkoztatott és önkéntesi tevékenység erős érintettséget jelent.
• Közepesen érintett az, aki például részt vesz a programjaikban vagy részesül juttatásaikban.
• Gyengén érintett az, aki főként teoretikusan foglalkozik a témával, érdekli, olvas róla, vagy épp szimpatizál, de nem tesz egyebet.
• Az utolsó két kategória összevonható, nem érinti, de tudja miről van szó vagy egyátalán nincs információja, így mindkettő alapvetően passzív az érintettség szempontjából (nem érintett).

A kutatáshoz szakmai alapokat és előzményeket jelentett Dr. Kovách Imre munkássága⁶ , aki úttörőnek tekinthető az érintettséggel kapcsolatos kutatások terén, hiszen többek között a 2010-ben készült MTA doktori értekezésében külön tárgyalja a magyar társadalom agrár-érintettségének kérdését, emellett az ezt megelőző években, számos tanulmány és publikáció keretein belül részletesen foglalkozott a problémával. A kutatásának problematikája épp hasonló: a magyar agrárgazdaság szerepe a rendszerváltást követően látszólag csökkent, különösen kimutatható volt ez a foglalkoztatottak számában, mely révén a szektor szerepe sokak megítélése szerint egyre inkább jelentéktelenebb (pl. a mezőgazdasági foglalkoztatottak alig 200 ezres létszáma). Vajon ennyire jelentéktelenné vált az utóbbi időben a mezőgazdaság? Kovách vizsgálatai rámutattak arra, hogy az agrárérintettség többféleképp megragadható (pl. úgy is, hogy valaki a szektorban foglalkoztatott, de úgy is, hogy termőföldje van, vagy épp mezőgazdasági iskolázottsága van, vagy piaci vagy akár saját értékesítésre állítanak elő mezőgazdasági terméket. A különböző érintettségi kategóriák vizsgálata révén a mezőgazdaság helyzete nem jelentéktelen: „2005-ben így a felnőtt lakosság 51,6 százaléka volt közvetlenül agrárérintett”

A civil érintettségi kutatás keretében már több kisebb vizsgálat is elindult. Az érettségi megújulásának részeként a kormányzat közhasznú munkavégzést várna el a jövőben a végzős diákoktól. Miután az önkéntes munkavégzés szorosan kapcsolódik a civil szférához, érdekes lehet megtudni, milyen ismeretekkel rendelkeznek az egyetemre belépő diákok a civil szervezetekkel kapcsolatosan. Internetes kérdőív keretében gyakorlatilag egy jól meghatározható célközösség lekérdezése már elindult. Érdekes lehet az is, hogy magáról az érintettségről a civil szervezeteknek is van véleményük, ennek keretében rövidesen kismintás, reprezentatív eredményekhez jutunk. A kutatás lényegi része egy település civil érintettségi viszonyainak meghatározása, mindez szintén kismintás, reprezentatív módon.

¹Az érintettségi vizsgálatok a NEA támogatásából valósulnak meg.

²Debreceni Egyetem AGTC Vezetés és Szervezéstudományi Intézet. A vizsgálatokhoz segítséget Pierog Anita PhD hallgató és Csernyi Anita egyetemi hallgató, a szakmai munkák során Dr. Juhász Csilla és Prof. Dr. Berde Csaba segítő támogatását kell kiemelnem.

³http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg004.html

⁴http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg004.html

⁵ Ibrahim, Solava-Hulme, David (2010): Has civil society helped the poor?-A review of the roles and contributions of civil society to poverty reduction. BWPI Working Paper 114. University of Manchester Brooks World Poverty Institute. http://www.bwpi.manchester.ac.uk/resources/Working-Papers/bwpi-wp-11410.pdf (2012.12.25)

⁶ Kovách I. (szerk) (2005): Vidék, mezőgazdaság, Európai Uniós csatlakozás-az értékek változása. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest