Az érintettség két oldala

A kutatásokkal kapcsolatosan néhány érdekesebb eredményt szeretnénk bemutatni.

A hallgatói érintettségről

A felsőoktatási szervezetek többségükben számos civil szervezetnek adnak helyet, illetve működésükkel összefügg több civil szervezet tevékenysége is (és itt főként a különböző alapítványokat és egyesületeket emelném ki). Fontos lenne számukra az önkéntesek bevonása, tevékenységük ösztönzése, és ezt segíti a rendelkezésre álló kapacitás, amennyiben a keresleti és kínálati oldal közelítése megoldható. Jelenleg igen akut problémának tekinthető, hogy a felsőoktatásból kikerült hallgatók munkaerő-piaci integrációja nem zökkenőmentes, egyértelmű, hogy az elméleti szakmai ismeretek alaposságának hiánya, a legtöbbször szinte teljesen hiányzó, piacképes szakmai gyakorlat, tapasztalat, a szükséges – többoldalú - nyelvtudás megléte, a munkához és munkahelyhez, mint szociális közösséghez való hozzáállás, valamint a hallgatói motiváltság mind-mind olyan probléma, mely tovább mélyíti a szakadékot a friss munkavállalók és a potenciális munkahelyek között. A keresleti és kínálati oldal közeledésének tekintetében sem igazán segítő szándékúak a mai divatos karrier elképzelések, a potenciális munkavállaló érdeklődési körétől sokszor a civil szféra távol áll, gyakran lebecsülik, a mai értékek és normák rendszere a pénzügyek, a bankok, a multik világát preferálja, sajnos az a terület pedig mára a sok eszkimó és kevés fóka dilemmáját képezi, tehát sokaknak lenne érdemes új területre eveznie.

Ebben a tekintetben különösen érdekes kérdés, hogy vajon mit is tudnak az ilyen korú fiatalok a civil szervezetekről. Ismeretes, hogy nehéz megoldani és megbízhatósági problémákkal övezett a hallgatókat érintő felmérés, nem valószínűségi felméréssel egy 130 fölötti hallgatói létszám került lekérdezése, mely egy kurzus több mint felét tette ki. Konkrétumok nélküli mintánk adatai azt jelzik, hogy szubjektív alapon a megkérdezettek nagyjából 15%-a tudja, hogy mik is a civil szervezetek, a bizonytalanok aránya a minta 80%-át teszi ki, és csupán egy kisebb arány merte bevallani, hogy nem tudja mi is ezek. Az objektív eredmények több mint megdöbbentőek. Hibátlanul 6,0% tudta, a többi válaszadó túlnyomó többsége kisebb-nagyobb pontatlansággal keveri a fogalmakat (köztük az egyéni vállalkozás, szövetkezet és a többi nonprofit is keveredik), 10,1%-uk pedig egyet sem jelölt meg jól.

A vizsgálati eredmények alapvetően alacsony érintettségről tanúskodnak.

1. ábra: A vizsgált minta aktivitási érintettségének megoszlása

Forrás: Saját vizsgálatok, 2013

Alig 6%-uk a megkérdezetteknek erősen érintett, 4,1%-uk közepesen érintett, 61,0%-uk gyengén érintett (ám kiemelendő, hogy ezek közül 51% egyetért céljaikkal és szimpatizál velük), 38,1%-uk pedig nem érintett. Az eredmények önmagukért beszélnek (az átfedés oka a többszörös válaszlehetőség), és a civil szféra kapacitási hiányaira, támogatottságának visszafogottságára engednek következtetni.

Egy kis település civil érintettsége

A kutatás lehetőséget adott az érintettség részleteinek egy településen történő feltárására. A kistelepülés Hajdú-Bihar megyében található, igen periférikus területen fekszik, viszonylag távol még a kisebb városoktól is, lélekszáma alig néhányszáz fő és kevés számú civil szervezet működik. A kvantitatív adatokon túl a civil szervezetek képviselőjével célzott interjút is készítettünk. A mintanagyság száz fő, valószínűségi felvételre alapozott, a teljes sokaságon belül a megbízhatósági intervalluma 95%-os valószínűségi szinten +/- 6.98. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a megkérdezettek csupán harmada tudja hogy mit is jelent egy civil szervezet fogalmában, tartalmában (1.ábra).

2. ábra: Az vizsgált minta ismerete a civil szervezetekről

Forrás: Saját vizsgálatok, 2013.

Többségében a megkérdezettek ismerete a civil szervezetekről közepes, inkább homályosabb, ugyanis 43,4%-uk ismerete ilyen jellegű. Emellett a minta további majd negyede (23,2%) nem igazán tudja, mi is a civil szervezet.

Az összevont eredmények alapján az mondható el hogy a civil érintettség tekintetében a teljes lakosság

• 7,8%-a erősen érintett
• 35,2% közepesen érintett
• 22,5% gyengén érintett
• 34,3 nem érintett.

Az érintettségi görbe tehát nem szimmetrikus, a település lakossága inkább közepesen vagy ennél gyengébben érintett.
A civil szervezetek hatása a településen az eredmények alapján elsősorban kulturális területen, oktatási területen, az emberek hitéletében, gondolkodásában, szabadidőjének eltöltésében, és a sport területén érezhető. Ez egy viszonylag magas arány, 71%-a a megkérdezetteknek ezeket a területeket jelölte meg. A további eredmények tekintetében úgy vélhető, hogy a munkával és megélhetéssel kapcsolatos viszonyok terén a helyi civilek hatása alig érezhető (3%), hasonlóképp az egészségjavítás (1%), életkörnyezet javítás (2%), az érdekérvényesítés (1%), egyéb, az emberekkel kapcsolatos terület (4%), illetve nem az emberekkel kapcsolatos területekhez (1%). A megkérdezettek 20%-a úgy gondolta, hogy a civil szervezetnek nincs hatása a településre, a lakókra.